BoLdOG

Kereskedelmi vizsgatétel

2014. december 13. 18:50 - EdiTea

A kérdés: hogyan adnál el egy marék búzát? Ehhez a nehéz témához szolgálok egy kis segítséggel: semmiképpen ne úgy, ahogy nekem adtad el! Sajnos ez önmagában kevés az elégségeshez.

Hiányosságomnak tekintem, hogy nem rendelkezem megművelhető földterülettel, mert ha lenne a tulajdonomban, akkor búzát mindenképpen vetnék. Minimum egy sort, legalább jelképesen. Látványnak sem utolsó, ahogy kizöldül a búzaföld, szárba szökken és érett kalászait arannyá változtatja a Nap. A kiperdülő magok jelentőségéről nem is kell szót ejteni. Mindnyájan tudjuk. Kis földsávom híján is figyelemmel kísérem, hogy vajon a következő évben mennyi kenyér kerül az asztalainkra. Nagyapáink bölcsességét hívom segítségül.

Tisztelem a néphagyományokat és amit lehet becsempészek belőlük az életembe, a modern otthonomba. Luca napján mindig szoktam búzát csíráztatni. A hagyomány szerint ha Karácsonyra kizöldell, akkor jó lesz a következő évi termés. Úgy éreztem, hogy ez ebben az évben sem maradhat el. Mivel az aratásban nem vettem részt – bár hangya természetem van és tücsök módjára sem muzsikáltam – a fentebb említett okok miatt, kénytelen voltam magot vásárolni. Az utam – előre átgondoltan – egy olyan kereskedelmi egységbe vezetett, ahol ilyesmit árulnak. Derűs reggel volt, amikor a nyitás után közvetlenül betértem a szakboltba. A reggel minősége a csoportba verődött eladók számára is olyan volt, mint az enyém, mindaddig, amíg nem kellett figyelembe venniük engem, a vásárlót. Nem sikerült teljesen megbeszélni még az előző esti vacsorák receptjeit, mert a hozzávalók felénél jöttem be a képbe. Sajnáltam ugyan, hogy kérdést kellett feltennem, de úgy gondoltam, hogy örülnek nekem. Nem mindig gondoljuk jól a dolgokat. „Kapható-e  búza?” – kérdeztem kissé félszegen. Reménykedtem, mert előző évben még volt ilyen lehetőség és talán nem volt profilváltás. „Mennyi kellene?” – a hangsúly hagyott ugyan kivetnivalót maga után, de nem számít. Biztosra mentem. „Öt deka kellene, ha lehetséges.” – nem kerteltem, megmondtam úgy, ahogy van. Nem érkezett válasz, csak egy sértett hátat láttam elvonulni a raktár irányába. Gondoltam, amíg visszaér, addig a csoport maradék tagjaival elbeszélgetek egy kicsit, pusztán, hogy jobban teljen az idő. Naivan azt gondoltam, hogy megkérdezik, mégis mihez kezdek egy marék búzával. Azt éreztem, hogy azonnal „levágják”, hogy nem a jövő év legsikeresebb búzatermelője címre pályázom, és most szerzem be hozzá az induló készletet. Mégis vágytam rá, hogy megkérdezzék. Helyette lesajnáló pillantások kereszttüzében szólaltam meg, mert éreztem, hogy magyarázattal tartozom. „December 13-án Luca búzát csíráztatok.” – válaszoltam a fel nem tett kérdésre. „Éppen csak jelzés értékű, de szépen díszíti a karácsonyi asztalt.”  A csendet csak a raktárajtó becsapódása törte meg, majd egy „tessék, parancsoljon” nélküli zacskóátadás történt. A pénztárba beosztott munkaerőnek is adtam egy kis munkát, mert el kellett jutnia a megfelelő szerkezethez, ami blokkot adott. Nem fizettem sokat. Jó áron adták a búzát. Nehezen viseltem a döbbent csendet, ezért úgy éreztem, hogy önkritikával kell élnem. „Tudom, hogy nem én vagyok a nap vásárlója, de tudják minden évben ennyit veszek. Nincs lehetőségem a tárolásra.” Elköszöntem és mivel nem hangzott el a „viszontlátásra!” udvariassági forma, feltételezhetem, hogy nem nekem fog szólni a „Kedves vásárló, üdvözöljük boltunkban!” feliratú tábla, amit persze még nem helyeztek ki. Várakozásom közben láttam egy-két olyan árucikket is, amit szívesen megvettem volna, de majd egy másik boltban teszem meg.

Marék búzám túl van már a beavatási szertartáson, helyes kis tálkákban büszkeségtől dagadva várja, hogy előbújjanak apró kis fehér csírái. Ahol vásároltam, ott nem sikerült elhintenem a magot. Kicsit sajnálom.

EdiTea

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekcsepp.blog.hu/api/trackback/id/tr846980473

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.