BoLdOG

Megannyi "jé"!

2015. január 13. 10:28 - EdiTea

Január. Lassan már a közepén járunk és említésekor sokakból már jó előre ellenérzéseket vált ki. Szívesen kihagynák vagy egyszerűen átaludnák. Irigylik a látszólag gondtalan medvéket, akik mit sem törődnek azzal, hogy új év kezdődött. Békésen szunyókálnak, arról álmodnak, hogy a földben szunnyad a medvehagyma és ébredésükkor rávethetik magukat. Nekünk embereknek nem adatott meg a téli álom, bár akad azért közöttünk egy-két alvajáró. Január említésekor egyeseknek csupa „j” betűs fájdalom jut eszébe. „Jaj nekem!”, Jaj Istenem!”, Jujj!”, jajgató és jajveszékelő hozzáállás. Szerintük a január jelentéktelen, jeges, jéghideg, jéggé fagy minden, az ablak telerajzolva jégvirággal (köszönjük meg a télnek, neki nincs más lehetősége az alkotásra).

Még az általam oly nagyra becsült Radnóti Miklós is mintha a sötétebb oldalát látta volna első hónapunknak.

„Későn kel a nap, teli van még

csordúltig az ég sűrű sötéttel.

Oly feketén teli még,

szinte lecseppen

lépte a szürke fellegekben.” (Január)

Jámbor lélekkel írjunk javára is valamit évkezdő hónapunknak. Jelenleg ez van! Ez a járható út. Jobbra fordul minden. Január Boldogasszony hava, a 18. századi nyelvújítók zuzorosnak nevezték, a régi magyar naptárakban Fergeteg havaként szerepel. Névadója Janus, a bemenet és a kezdet istene. Kétarcúként ábrázolták, a „janusarcú” megnevezés kettősséget jelent.

Legyünk hát jókedvűek, játékosak, higgyük, hogy a minden helyzet javítható.  

1471-ben Királyhegyi Müller János Csízió című művében a következő jó tanácsokat javasolja:

Boldogasszony havában igyál jó bort, és ha van, édes italt. Az ürmösbor mellednek fájása ellen igen jó, borssal és füvekkel timporált étkek hasznosak, azonképen a lekvárok és eleven gyömbér. Megeheted a kövér disznópecsenyét, kolbászt és ludat mustárral vagy borsos eczettel. Eret ne vágass. Ha mennydörgést hallasz e hónapban, kegyetleneknek halálát jelenti.”

Bízzunk azonban abban, hogy a mennydörgés elkerül bennünket. Januári útravalónak a következő szólást említeném: „ kezdetnek hagyás a vége.”

napokat kívánok!

EdiTea

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://lelekcsepp.blog.hu/api/trackback/id/tr777067235

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

martaroman 2017.01.13. 18:21:38

Drága Edit! Én nagyon szeretem a januárt. Kristály/tiszta, fényes, okos, hűvös a fejnek és meleg a gyomornak (ha követjük Királyhegyi Müller János feljegyzését), ami épp tökéletes szellemtudományos szempontból... :-D
Ez jut róla eszembe:
"A kék, vas éjszakát már hozza hömpölyögve
lassudad harangkondulás.
És mintha a szív örökről-örökre
állna s valami más,
talán a táj lüktetne, nem az elmulás.
Mintha a téli éj, a téli ég, a téli érc
volna harang
s nyelve a föld, a kovácsolt föld, a lengő nehéz.
S a szív a hang.

Csengés emléke száll. Az elme hallja:
Üllőt csapott a tél, hogy megvasalja
a pántos égbolt lógó ajtaját,
melyen a gyümölcs, a búza, fény és szalma,
csak dőlt a nyáron át.

Tündöklik, mint a gondolat maga,
a téli éjszaka."