.....avagy: Miért utáljuk a hét első napját?

Minden új hét kezdete, feje. A fő. Hétfő. Remélem, hogy nem a hét fő bűn jut eszünkbe róla. Kollektív utálatunk tárgya, általában szidjuk szegényt. Miért is?  Milyen lesz a hetünk, ha mindjárt zsörtölődéssel, morgolódással kezdjük? Mindezt emiatt az ártatlan kis hétfő miatt.

Szinte hallom az ellenérveket: „Minek örüljek? Annak, hogy korábban kell kelnem?” Válaszom: „Legalább meghallod a madarak énekét. Későn kelőknek csak a motorzúgás és a zajok jutnak.”

„Minek örüljek? Annak, hogy ismét meg kell kezdenem munkás hétköznapjaimat a temérdek teendőmmel, amit erre a hétre rám „osztott” a sorsom?”

Szerintem: „Örülj neki, hogy ismét előveheted a kreativitásod és remekül el tudod végezni a heti feladatokat. Nem is gondoltad volna, hogy ilyen fantasztikus szervezőkészséget „osztott” rád a sorsod, ugye?”

Folytathatnám a hétfő elleni támadások indokait. Felesleges, mert mindenki maga tudja, hogy voltaképpen mi is a baja vele. Szinte kötelező a „tömeggel” együtt haladni. A kitörni vágyók számára született egy nem véletlen (mint tudjuk, véletlenek nem léteznek) mondás: „Téveszd meg a világot! Mosolyogj hétfőn!” . Azután figyeld meg, hogy mit kezd vele a világ. Jó esetben visszamosolyog rád.

Fedezzük fel inkább ennek a napnak a mágiáját! A hét minden napja egy-egy bolygó hatása alatt áll, más és más tulajdonságokat képviselve, és mint uralkodó „alattvalóira” kényszeríti akaratát. Hétfő uralkodó bolygója a Hold, mely a lelki életet, érzelmeket, ösztönöket, nőiességet és a gondolkodást szimbolizálja. Ennek megfelelően felelős minden olyan tevékenységért, jelenségért, mely a lélekkel kapcsolatos. Hajlamosak vagyunk a hangulatingadozásokra, egyesek a depresszióra (lehet, hogy ez egyfajta magyarázat arra, hogy miért is szükséges utálni?), az ingerültségre és sorolhatnám a negatív hatásokat. Azért vagyunk „itt”, hogy átértékeljük a lehetőségeket és megoldásokat keressünk.

A hétfőre virradóan lefelé görbülő szájunk sarkait emeljük a szemöldökünk irányába (mennyivel jobban festünk!), mosolyogjunk rá a Holdra (mindegy, hogy látszik-e vagy sem, ott van a helyén), fogjuk kézen és merítsünk belőle bátorságot a testi és lelki egyensúlyunk megteremtéséhez, a régóta lezáratlan viták és félreértések tisztázásához. Egy késő délutáni, kora esti sétából hazatérve talán igaz szívvel mondhatjuk ki: „De jó volt ez a hétfő! Mi bajom is volt eddig vele? Ezennel felteszem a hét fejére a koronát!”

Pozitív gondolatokat közvetít Páskándi Géza költőnk is az immár megkedvelt napunkkal kapcsolatban:

„Hétfő hó, egészség,

pozsgás lesz az egész hét:

gömbölyded, kicsattan,

tavaszra rügy kipattan.”

(Hét vers)

Kellemes napot kívánok!

EdiTea